Általánosságban arról, hogyan lesz a fából hangdoboz, milyen szerszámok szükségesek hozzá. A folyamatról konkrétan a kész dobozok leírásánál olvashatsz.
Először is, ki kell vágni a doboz oldalaihoz a faanyagot. Ezt érdemes lapszabászatra bízni. Egyrészt ott profi gépekkel, normális esetben tizedmilliméter pontossággal vágnak, másrészt így egy csomó munkát és takarítást megspórolsz. Alig drágább méretre vágatni, de megéri. A lapszabászatokban azonban általában csak a téglalap alakú lapok levágását vállalják, a további alakítást már nem végzik el. Ehhez szerszámokra van szükség.

Szerszámok
A különféle szegélyek vágásához fűrészre (gérvágóval szépen lehet 45/90 fokban vágni), a lyukakhoz szúró (dekopír) fűrészre lesz szükség. A dekopírral egyenesen is viszonylag szépen lehet vágni, ha egy egyenes léccel megvezeted. A legfontosabb szabály, hogy a jelölést ellenőrizni kell, akár többször is. Ha nem vagy teljesen biztos magadban, inkább több apró lépésben közelítsd a végeredményt, mert ha egyszer valahol túl sokat vágtál, azt visszarakni nem lehet. :)Lyukak fúrásához kelleni fog egy fúrógép és persze a megfelelő fúrószárak. Gépek vásárlásakor valami közepes kategóriást válassz, az ilyen olcsó vackok, mint az én fúrógépem semmire sem jók. Egy dobozra általában nem nagyon kell lyukakat fúrni, de a dekopír fűrész "bevezetéséhez" mindenképpen kell majd egy lyuk, ahonnan elkezdesz vágni. Az akkus fúrógép is praktikus, nem vagy áramhoz kötve és csavarozni is lehet vele.A hangváltó összeszereléséhez és a belső kábelezéshez szükséges egy forrasztópáka. Erre a célra a pillanatpáka is megfelel. Szükség van még természetesen csavarhúzókra és a famunkához egyéb szerszámokra, pl. ráspolyokra, reszelőkre. Célszerű beszerezni néhány pillanatszorítót, ez pótolja a hiányzó harmadik kezünket és a ragasztás idelyén is hasznos, nem kell súlyokat pakolni a dobozra.

Méretezés
A doboz méretét a kívánt belső térfogat alapján lehet kiszámolni. Érdekes módon sokan már nem emlékeznek a térfogat számításra, pedig téglatestek (mint pl. a hangdoboz) esetén ez elég egyszerű. Ha az oldalak hosszát centiméterben összeszorzod, a doboz térfogatát kapod cm³-ben, amit ezerrel osztva megkapod, hány literes a doboz (a 2000 cm³-es motort ezért mondják 2 literesnek). Természetesen az anyag vastagsága nélküli belső (vagy nettó) méreteket kell a számoláshoz használni. Tegyük fel, hogy az építendő doboz térfogata 20 liter és 18 mm-es anyagból készül. Mivel a legnagyobb hangszóró 16 cm-es, 20 cm széles dobozt szeretnénk. A belső szélesség így 20-1,8x2 cm, azaz 16,4 cm. A doboz legyen mondjuk 50 cm magas, így a belső magasság 46,4 cm. A mélységet a térfogatból lehet visszaszámolni. 20 liter = 20000 cm³, ebből a mélység 20000 cm³ / 16,4 cm / 46,4 cm = 26,28 cm. Ez belső méret, külső méretben 2x1,8 cm-t hozzá kell adni, így 29,88 cm adódik. Ezt kerekítsd fel 30 cm-re és már kész is: a doboz külső méretei 20x50x30 cm, ami kb. 20,1 liter belső térfogatot fog jelenteni. A térfogatnál figyelembe kell venni, hogy a hangszóró, a reflexcső és a hangváltó mind elvesz a térfogatból, de a valóságban ezt az extrém kis dobozméretek kivételével el lehet hanyagolni.

Anyagválasztás
Az anyagválasztás kényes kérdés, ahány ember, arra esküszik. A két leggyakrabban használt anyag a pozdorja és az MDF. Az MDF-fel könnyebb dolgozni, a pozdorja viszont olcsóbb és ízlés dolga, de nekem úgy tűnik, hogy akusztikailag jobb anyag, máshogyan rezonál, mint az MDF. Jó kompromisszum a doboz előlapját MDF-ből (a jobb megmunkálhatóság miatt), többi részét pedig pozdorjából készíteni. Anyagként szóba jöhet még a rétegelt lemez (drága), vagy az OSB lemez is, bár utóbbi nekem nem tetszik formára sem, ráadásul elég bután kopog, nem tudom, mennyire rezonálna.
Az anyag vastagságát a felhasználási terület határozza meg. Minél vastagabb, annál jobb, annál kevésbé fog tudni rezonálni a doboz. Jó ötlet többfajta anyagot szendvics szerkezetben egymáshoz ragasztani, ez is segít. Általánosságban minél nagyobb a doboz és minél nagyobb hangerőre van tervezve, annál vastagabb anyagból kell megépíteni. Szobai dobozokhoz a 18-19 mm-es anyag megfelelő.
A lapokat egymáshoz ragasztóval rögzítsd. Ehhez fa ragasztóra van szükség, én pl. a Palma faragasztót szoktam használni. Csavarozni nem szükséges, a ragasztó kellően erős, ha a doboz törik, az nem a ragasztásnál, hanem az anyagban fog bekövetkezni. Ne használj laminált lapokat (bútorlap), mert ehhez nem ragad kellően a fa ragasztó. Ha mégis ilyet használsz, akkor csiszold le a ragasztási felületen a laminálást, vagy keress olyan speciális ragasztót, ami ehhez megfelel. Végső esetben csavarozhatsz is, bár ezzel pont a laminálás szépsége fog elveszni.

Felületkezelés
Ez már inkább asztalos téma, nem is mennék nagyon bele. Én általában öntapadós tapétát használok, ez elég jó, ha a felület sima, egy jó tapéta majdnem úgy fog kinézni, mint a gyári laminálás. Lehet festeni is, én egyszer próbáltam lazúr+lakk kombinációt a Lancetta építésekor, nem lett rossz. Öntapadós tapétát használtam az Artix és a Primair dobozoknál.

Munkavédelem
Még egy dolog van, ami fontos: ez pedig a testi épség. Nyilván a szerszámokat ésszel kell használni, de ez a fizikai rész. Óvd az egészségedet is, elsőre talán majomkodásnak tűnhet, de igenis kell a védőszemüveg és nagyobb munkákhoz a légszűrő maszk sem butaság. A szemüveget semmiképpen se spórold el, párszáz forintos tétel. Hidd el, már négy lyuk kivágása esetén is sok fűrészpor keletkezik, ami főleg MDF esetén nagyon apró szemekből áll, ráadásul az MDF felépítéséből adódóan nagy mennyiségben mérgező is. A por száll össze-vissza, belemegy a szembe és belélegzed, egyik sem egészséges. Ha a maszkot nem is (nekem sincs), a védőszemüveget mindenképpen használd, ne akard te is megtapasztalni, milyen érzés a napokig égő/sajgó szem. Maszk híján pedig a vágások alatt próbálj minél kevesebb és kisebb levegővétellel dolgozni.